Selmeczi György: Veron

szövegét Hunyady Sándor Bakaruhában című novellája nyomán írta Szőcs Géza

Sándor: HAJA ZSOLT / HÁMORI SZABOLCS
Veron: COVACINSCHI YOLANDA / KOVÁCS CSILLA
Ezredes: BALLA SÁNDOR / LABORFALVI SOÓS BÉLA
A felesége: EPERJESI ERIKA / GÁSPÁRIK SZILVIA KLÁRA
Piroska, a lányuk: ANTAL LIVIA / VARGA ANDREA
Késes Laji, Utcai énekes, Javasasszony, Fotográfus, Paprika Jancsi: HERCZENIK ANNA / CZVIKKER LILLA
Raszputyin: KOLOZSI BALÁZS
Cár: VISNYICZKI BENCE
Vilmos császár: LAKAI RÓBERT
V. György: MOLNÁR ISTVÁN
Ferenc József: DEMETER SÁNDOR
Altisztek: KOLOZSI BALÁZS, KRISTON MILÁN
Arszlánok, Vendégek: LAKAI RÓBERT, BÁRÁNY ZSOMBOR, MOLNÁR ISTVÁN
Urak: LAKAI RÓBERT, BÁRÁNY ZSOMBOR, MOLNÁR ISTVÁN, DEMETER SÁNDOR, KOLOZSI BALÁZS
Hölgyek: HASAS BEATRIX, KURUCZ ZSUZSA, JAMBRIK BOGLÁRKA, VAJDA ÉVA, PASCSENKO OKSZANA, ZAMATÓCZKY FLORIANNA

Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház ÉNEKKARA és ZENEKARA

Díszlettervező: HORESNYI BALÁZS
Jelmeztervező: FÜZÉR ANNI Jászai-díjas
Koreográfus: KOZMA ATTILA
Grafikus: RADICS MÁRTON
Látványvetítés: HAJDUFI PÉTER
Világítástervező: KATONKA ZOLTÁN
Dramaturg: KENESEY JUDIT
Zenei vezető: CSER ÁDÁM
Karvezető: PATAKI GÁBOR
Korrepetitor: RÁKAI ANDRÁS, BÓDI TAMÁS
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: REITER KRISZTINA
A rendező munkatársa: CSEHI REBEKA e.h.
Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA

Vezényel: CSER ÁDÁM / PHILIPPE DE CHALENDAR

Rendező: SZABÓ MÁTÉ

A miskolci színház Nagyszínpadán látható a világon első alkalommal Selmeczi György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző hetedik operája, amely egy tiszta lelkű cselédlány és egy bakaruhás költő hazugságon alapuló, mégis igaz szerelmének történetét meséli el az I. világháború hajnalának varázslatos Kolozsvárán. A darabot Hunyady Sándor Bakaruhában c. novellája ihlette, melyet az azonos című, 1957-ben bemutatott Fehér Imre-film tett halhatatlanná.

Az ősbemutató szomorú apropója, hogy ez a mű volt a szövegíró, Szőcs Géza utolsó munkája 2020. novemberi halála előtt. A Kossuth- és József Attila-díjas költő versei a realista történetet a novella kereteiből kilépve a poézis világába emelik. Az erős irracionalitásra épülő koncepció a muzsikában teljesedik ki: a korra jellemző könnyűzenétől a kodályi és bartóki szellemiségű intonációkon és a Kurt Weillt idéző dallamokon át a pucciniánus operai faktúráig megannyi szín és dimenzió tárul fel, hogy a paraszti és polgári kultúra két világa között hidat képezzenek.


A produkció a Kolozsvári Magyar Operával együttműködésben jött létre.