A VARÁZSFUVOLA - vezényel: Selmeczi György

Szövegkönyv: Emanuel Schikaneder
Fordította Szőcs Géza és Selmeczi György

Tamino - Erdős Róbert
Pamina - Gebe-Fügi Renáta
Papageno - Sándor Csaba
Sarastro - Köpeczi Sándor
Az Éj királynője - Vigh Ibolya
Első dáma - Fülöp-Gergely Tímea
Második dáma - Barabás Zsuzsa
Harmadik dáma - Veress Orsolya
Monostatos - Peti Tamás Ottó
Papagena - Kolcsár Katalin
Első pap / Őr - Sipos Endre
Második pap / Második őr - Sándor Árpád
Három rablány - Bálint Zsuzsánna
Kerekes Mária-Magdolna - Kis-Lukács Bernadett

Közreműködik a KMO ének-, zene- és balettkara

Fellépnek Kolozsvár Magyar Gyermekkórusának tagjai:

Ferencz Noémi
Gál-Bancsi Etelka
Geapana Kamilla
Halász Tünde Bernadett
Harasza Petra
Katona Noémi
Katona Teodora
Kovács Eszter Zita
Pákai Imola Bernadett
Pályi-Kiss Zsófia
Széles Dorottya

A gyermekkar vezetője - Kálló Krisztián

Díszlettervező - Carmencita Brojboiu
Jelmeztervező - Lucian Broscățean
Koreográfus - Jakab Melinda
A díszlettervező munkatársa - Bocskai Gyopár
Karigazgató - Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester - Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester - Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Korrepetitor - Incze G. Katalin, Horváth Zoltán, Nagy Gergő
Ügyelő - Szabó V. Beáta
Súgó - Kondrát Bea, Kostyák Júlia
A rendező munkatársa - Venczel Péter
Videó - Radu Daniel
Fotó - Szabadi Péter
Pirotechnika - Ledniczky Béla - Belloni
Vezényel - Selmeczi György
Rendező - Tompa Gábor

Ismertetés
A varázsfuvola Mozart legkülönösebb operája. Egyrészt két, veszélybe sodródó szerelmespár lebilincselő története, amely pantomimszerűen élvezetes és áttetsző, másrészt viszont elvont allegória, amely – Richard Wagner életművét leszámítva – minden más operánál több spekulációt váltott ki.

A szövegkönyvet Emanuel Schikaneder, a sokoldalú színész, énekes, impresszárió írta, aki ugyanannak a szabadkőműves-páholynak volt a tagja, mint Mozart (és korábban Haydn). Elsősorban ez a kapcsolódási pont vezette Mozartot arra, hogy segítsen Schikanedernek biztosítani a Theater auf der Wieden sikerét, barátját ugyanis csőd fenyegette. Egyetértettek abban is, hogy az énekes színészek társulatának egy Singspiel felelne meg leginkább, amelyhez Schikaneder írná a szöveget, Liebeskind 1786-os Lulu oder Die Zauberflöte című tündérmeséje nyomán (Schikaneder színházát nem számítva még legalább három bécsi társulat versengett a jobbnál jobb tündérjátékok színreviteléért). A cselekmény a forrásszöveghez hasonlóan a varázslatos Egyiptomban játszódik, ahol jóvágású hercegek, démoni királynők, gonosz emberrablók, kígyók és természetfeletti jelenségek csapnak össze. Ezenfelül a szabadkőművesség is ide vezette vissza a gyökereit. Ez az az opera, amely minden alkotót arra inspirál, hogy megteremtse a saját Varázsfuvola-univerzumát.

Tóthfalusi Hajnal