Vermesy Péter: Ördögváltozás Csíkban (EN)
(2001-04, a Kolozsvári Állami Magyar Operával)
Vígopera egy felvonásban. Szövegét Tamási Áron novellája nyomán Szőcs István írta.
(2001-04, a Kolozsvári Állami Magyar Operával)
Vígopera egy felvonásban. Szövegét Tamási Áron novellája nyomán Szőcs István írta.
A felesége: Georgescu Mária / Molnár Mária
A kocsmárosné: Kirkósa Júlia / Borsos Edit
Durumó: Molnár János / Laczkó V. Róbert
Közreműködik az Opera Ének- és Zenekara
Karigazgató: Horváth József
Hangversenymester: Barabás Sándor / Ferenczi Endre
Zenei munkatárs: Incze G. Katalin / Nagy Ibolya
Koreográfus: Wendler Éva m. v.
Súgó: Mátyás Mária
Ügyelő: Szabó Emese
A rendező munkatársa: Gy. Tatár Éva
Díszlet- és jelmeztervező: Witlinger Margit
Békés András rendezése (1991) alapján
rendezte és vezényel:
Selmeczi György
Az Opera hőse egy ördög. Táj-ördög: csíki ördög.
De az a székely ördög, aki a Hargita tetejéről jó messze ellát. Patáival sánta ritmusokat dobog, akárcsak egy másik ördög Sztravinszkij katonájának történetéből, de anélkül, hogy ennek hatása alá kerülne. Vasvillájával, pokoli zajjal hányja egymás hegyére-hátára a hangokat, de elhatárolja magát a pusztán hangoskodóktól, a vaklármát csapóktól. Két szarvával felökleli a magyar népdal hangközeit, és addig görbíti, ferdíti, gyötri, gyömöszöli, kényszergeti az eredendő ártatlanság állapotában fogant dallamíveket, amíg a maga elszabadult, elrugaszkodott ördöngösségeihez nem idomítja őket.
Láttam a partitúrát. A zenekarban a fúvósok kénköves lángokat fújnak, a hegedűsök piszkavassal nyomorítják a húrokat, az ütősök fortyogva, sisteregve, bugyborékolva ijesztgetnek jámborokat és paráznákat; a híres ördögről, Durumóról dörömbölnek, míg maga Durumó farka csapkodásaival angyali hangocskákat is meg-megkondít, s míg garázda ördögfiókák bizonyos színváltozások zenéjének tetszés szerinti tartamával garázdálkodnak vagy éppen lihegnek, hancúroznak.
Rónai István
-----
Vermesy Péter operája sok vonatkozásban első. Helyileg mindenképp, de nem helyiérdekűségben is! Egyebek mellett éppen azért első, mert zenéje felmagasztosít egy prózát, más világ nyelvére fordít le egy zárt- és önkörű kultúrából sarjadt szöveget. Tamási szellemessége a kilencoldalas novella egész vonalán megmarad székely jóízűségnek, Vermesy operája azonban nyelvterülettől függetlenül képes a maga jól beosztott, a "kevert esztétikai minőségekkel" helyes mértékben sáfárkodó bölcsességével magyar mű lenni.
Jakabffy Tamás
-----
E szűk színházi, családi körben mindenki Vermesyről beszél. Ki tanára, ki tanítványa, ki barátja, ki játszótársa volt. Megjelennek történetei, gesztusai, mozdulatai, kedélye, fájdalmai, tréfái, mókái.
Azt a nagy napot, hogy műve a közönség elé kerülhessen, nem élhette meg, mégis itt van közöttünk, alkotása csodáját ránk sugározza.
Nem holt - bennünk élő szerzővel dolgozunk.
Békés András
-----
Odalent Csíkba...
Meghalt az ördög.
Figyelmetlen volt
Szolgálatban...
Te léssz utódja, Durumó!
Leméssz helyébe, Durumó!
Szolgálatra ím beosztottalak:
Csíkországban leszel halálig
Imigyen rendelkezik a Fényességes, és Durumó, az új ördög megérkezik Csíkországba, "szolgálati helyére", s rögvest az éppen gyónni igyekvő Székelybe botlik egy téli hajnalon. Emberünk megtisztulni igyekszik, hiszen mint maga mondja: "amint menyecskéket látok", akár rútak, akár szépek, nyakra-főre félrelépek" Vele tart gyónni az Ördög is, ám őt emberi bűnök nem nyomasztják, így aztán a plébános kénytelen kihirdetni: "kend az első angyal Csíkban". A sikeres megtisztulás után jólesne egy korty "fodormintás", ám a Kocsmárosné szigorú és barátságtalan, mígnem...
És ettől kezdve az ördög-farok működésbe lép: varázslata nyomán, a Kocsmárosné révülten veti magát a Székely karjaiba. Ám ördögünk elirigyli az ember-szerelmet, s mire hazaérnek, a székely menyecske már őérte lángol, s annak rendje-módja szerint fölszarvazza urát az ördöggel.
No de nem azért székely a Székely, hogy holmi ördög kifogjon rajta: a bosszú nem marad el, az ördög lépre megy, s a Fényességes máris nézhet új szolgálattevő ördög után Csíkba.
Vígopera egy felvonásban. Szövegét Tamási Áron novellája nyomán Szőcs István írta.
Szereposztás
A székely: Gáspár István / Sándor ÁrpádA felesége: Georgescu Mária / Molnár Mária
A kocsmárosné: Kirkósa Júlia / Borsos Edit
Durumó: Molnár János / Laczkó V. Róbert
Közreműködik az Opera Ének- és Zenekara
Karigazgató: Horváth József
Hangversenymester: Barabás Sándor / Ferenczi Endre
Zenei munkatárs: Incze G. Katalin / Nagy Ibolya
Koreográfus: Wendler Éva m. v.
Súgó: Mátyás Mária
Ügyelő: Szabó Emese
A rendező munkatársa: Gy. Tatár Éva
Díszlet- és jelmeztervező: Witlinger Margit
Békés András rendezése (1991) alapján
rendezte és vezényel:
Selmeczi György
Kommentár
Az Opera hőse egy ördög. Táj-ördög: csíki ördög.
De az a székely ördög, aki a Hargita tetejéről jó messze ellát. Patáival sánta ritmusokat dobog, akárcsak egy másik ördög Sztravinszkij katonájának történetéből, de anélkül, hogy ennek hatása alá kerülne. Vasvillájával, pokoli zajjal hányja egymás hegyére-hátára a hangokat, de elhatárolja magát a pusztán hangoskodóktól, a vaklármát csapóktól. Két szarvával felökleli a magyar népdal hangközeit, és addig görbíti, ferdíti, gyötri, gyömöszöli, kényszergeti az eredendő ártatlanság állapotában fogant dallamíveket, amíg a maga elszabadult, elrugaszkodott ördöngösségeihez nem idomítja őket.
Láttam a partitúrát. A zenekarban a fúvósok kénköves lángokat fújnak, a hegedűsök piszkavassal nyomorítják a húrokat, az ütősök fortyogva, sisteregve, bugyborékolva ijesztgetnek jámborokat és paráznákat; a híres ördögről, Durumóról dörömbölnek, míg maga Durumó farka csapkodásaival angyali hangocskákat is meg-megkondít, s míg garázda ördögfiókák bizonyos színváltozások zenéjének tetszés szerinti tartamával garázdálkodnak vagy éppen lihegnek, hancúroznak.
Rónai István
-----
Vermesy Péter operája sok vonatkozásban első. Helyileg mindenképp, de nem helyiérdekűségben is! Egyebek mellett éppen azért első, mert zenéje felmagasztosít egy prózát, más világ nyelvére fordít le egy zárt- és önkörű kultúrából sarjadt szöveget. Tamási szellemessége a kilencoldalas novella egész vonalán megmarad székely jóízűségnek, Vermesy operája azonban nyelvterülettől függetlenül képes a maga jól beosztott, a "kevert esztétikai minőségekkel" helyes mértékben sáfárkodó bölcsességével magyar mű lenni.
Jakabffy Tamás
-----
E szűk színházi, családi körben mindenki Vermesyről beszél. Ki tanára, ki tanítványa, ki barátja, ki játszótársa volt. Megjelennek történetei, gesztusai, mozdulatai, kedélye, fájdalmai, tréfái, mókái.
Azt a nagy napot, hogy műve a közönség elé kerülhessen, nem élhette meg, mégis itt van közöttünk, alkotása csodáját ránk sugározza.
Nem holt - bennünk élő szerzővel dolgozunk.
Békés András
-----
Az opera cselekménye
Odalent Csíkba...
Meghalt az ördög.
Figyelmetlen volt
Szolgálatban...
Te léssz utódja, Durumó!
Leméssz helyébe, Durumó!
Szolgálatra ím beosztottalak:
Csíkországban leszel halálig
Imigyen rendelkezik a Fényességes, és Durumó, az új ördög megérkezik Csíkországba, "szolgálati helyére", s rögvest az éppen gyónni igyekvő Székelybe botlik egy téli hajnalon. Emberünk megtisztulni igyekszik, hiszen mint maga mondja: "amint menyecskéket látok", akár rútak, akár szépek, nyakra-főre félrelépek" Vele tart gyónni az Ördög is, ám őt emberi bűnök nem nyomasztják, így aztán a plébános kénytelen kihirdetni: "kend az első angyal Csíkban". A sikeres megtisztulás után jólesne egy korty "fodormintás", ám a Kocsmárosné szigorú és barátságtalan, mígnem...
És ettől kezdve az ördög-farok működésbe lép: varázslata nyomán, a Kocsmárosné révülten veti magát a Székely karjaiba. Ám ördögünk elirigyli az ember-szerelmet, s mire hazaérnek, a székely menyecske már őérte lángol, s annak rendje-módja szerint fölszarvazza urát az ördöggel.
No de nem azért székely a Székely, hogy holmi ördög kifogjon rajta: a bosszú nem marad el, az ördög lépre megy, s a Fényességes máris nézhet új szolgálattevő ördög után Csíkba.
2004-2024 © Selmeczi György, Auris Kft.