Ős-Operák

Szent Márton-játék, Szent Jakab-játék

II. János Pál pápa tér, Székesfehérvár
 

SZENT MÁRTON-JÁTÉK
szövegét összeállította és szerkesztette Selmeczi György

SZENT JAKAB-JÁTÉK
Szövegét írta, összeállította és szerkesztette ifj. Selmeczi János és Selmeczi György

SZENT MÁRTON-JÁTÉK
szövegét összeállította és szerkesztette Selmeczi György

Az élőképek szereplői: Kiss Diána Magdolna, Fekete Gábor, Hajdú Péter, Imre Krisztián, Jenővári Miklós, Kurucz Dániel

Közreműködik: az ARS Oratoria Kamarakórus, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei és az In Medias Brass rézfúvós kvintett

SZENT JAKAB-JÁTÉK
Szövegét írta, összeállította és szerkesztette ifj. Selmeczi János és Selmeczi György

Szereplők:

JAKAB - Fekete Gábor
HERMOGENES - Imre Krisztián
PHILETUS/JOSIAS - Hajdú Péter

HERÓDES - Jenővári Miklós

ABIATHAR - Kurucz Dániel

LUPA KIRÁLYNÉ/ANGYAL - Kiss Diána Magdolna

Közreműködik: az ARS Oratoria Kamarakórus, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei és az In Medias Brass rézfúvós kvintett

Látvány: Komesz Borbála, Zubor Kata

Fényfestés: MéhKasAula - Szepesi Imre „Zöld”

Karnagyok: Radics Éva, Pad Zoltán - Liszt-díjas

Rendezte, vezényel és harmonikán közreműködik: Selmeczi György - Kossuth-díjas
Az opera előzményei között több műfajt találunk, így a középkori liturgikus drámát vagy a 14. század itáliai Sacra Rappresentazionéját. De gondolhatunk a népi kultúra különleges, archaikus színjátékaira is – mindezen elemek izgalmas ötvözetét kínálja Selmeczi György két színpadi műve. A zeneszerző írja: „A Kárpát-medence archaikus keresztény közösségeinek egyházi és világi műformái (himnusz- és népének-repertoár, a kolostori és iskolajátékok hagyománya, az egyházi és világi ünnepek, búcsúk zenés-táncos-alakoskodó színjátékai) tálcán kínálják az összefüggéseket későbbi korok zenés színházi műfajaival, köztük az operával. A szentéletrajzok bámulatosan gazdag és dramatikus cselekménye, helyenként igen életszerű, sőt humoros vonásai meghökkentően korszerű (kortalan) zenei-színházi formanyelvet sugallnak, mely minden esetben az operaműfajra is asszociál, és jól dokumentálja azt a kapcsolatot, mely a középkor vallásos és „piactéri”, teátrális műformái között létrejött, az opera kialakulásához vezetve. A szerző kísérletet tesz arra, hogy a kortárs zene és színház eszközeivel idézze meg a szentéletrajzok olykor gyermeki, olykor mélyen filozofikus vagy drámai világát.”

szöveg: dr. Szabó Balázs